A 11 és 17 év közti fiatalok körében világszerte probléma a napi ajánlott mozgásmennyiség hiánya – derül ki az Egészségügyi Világszervezet első ilyen jellegű elemzéséből. Az elektronikus forradalom teljesen átalakította az emberek napirendjét és szokásait, melynek köszönhetően sokkal kevesebbet mozognak, mint kellene. Pedig a rendszeres aktivitás egészségesebbé teszi a szívet és a tüdőt, erősíti a csontokat és izmokat, hozzájárul a mentális egészséghez és a jólléthez, nem mellesleg pedig segíti a normális testsúly megtartását.
A 11 és 17 év közti korosztályban ötből négyen nem sportolnak eleget az elemzés szerint. Az eredmény azért aggasztó, mert az inaktivitásnak köszönhetően kárt szenved a tinédzserek egészsége, agyfejlődése és társas képességeik is. A WHO kutatásában 146 ország vett részt, az eredményekből pedig az derül ki, hogy a napi ajánlott mozgásmennyiség hiánya univerzális probléma, a gazdag és szegény országokban is hasonló a helyzet.
A mozgás lehet futás, kerékpározás, úszás, futball, ugrókötelezés, gimnasztika – szinte bármi, amitől szaporábban ver a szív, és erőteljesebben dolgozik a tüdő. A cél a napi egyórás mérsékelt vagy erőteljes mozgás, hisz ez az aktivitás segítene az egészség megőrzésében: a sport egészségesebbé teszi a szívet és a tüdőt, erősíti a csontokat és izmokat, hozzájárul a mentális egészséghez és a jólléthez, segíti a normális testsúly megtartását.
Csökkenthető lenne számos betegség
A WHO szerint azért sem szabad elmenni tétlenül a világprobléma mellett, mert a passzív fiatalokból majd passzív, nem mozgó felnőttek válnak. Az életen át tartó aktivitásra kellene fókuszálni a figyelmet, hiszen így csökkenteni lehetne számos betegség, például a szívroham, a stroke és a kettes típusú diabétesz kialakulásának kockázatát.
A kutatók egyre több bizonyítékot találnak továbbá arra, hogy a rendszeres testmozgás jót tesz az agy fejlődésének is. A sportoló fiatalok kognitív képességei jobbak a nem sportoló társaikénál, könnyebben tanulnak, és eredményesebb proszociális viselkedést (olyan viselkedés, mely nem hoz közvetlen hasznot a viselkedés végrehajtójának, de valaki másnak vagy a csoportnak a javát szolgálják) mutatnak.
Ki tehet a rossz eredményről?
A jelentés rámutat arra, hogy a gyerekek eredményeiről nem ők tehetnek, ők nem lusták, sokkal inkább a felnőttekkel van a probléma. A szülők nem veszik elég komolyan a rendszeres testmozgás jelentőségét, nem helyezik előtérbe a sportot gyermekeik életében. A 11 és 17 év közti gyerekek sokat ülnek az iskolapadban, kevés szabadidővel rendelkeznek, és a sport helyett sokszor inkább a tanulásra, olvasásra, a vizsgákra és dolgozatokra való készülésre buzdítják csak őket otthon.
Teljesen átalakultak a mozgási szokások
Az elektronikus forradalom teljesen átalakította az emberek mozgási szokásait azzal, hogy megváltoztatta az életteret, az otthont, a munkahelyet, a játékot, az utazást. A digitális szórakozási platformok, a tévék, laptopok, tabletek és okostelefonok óriási konkurenciát jelentenek a sportokkal és egyéb szabadidős tevékenységekkel szemben. Az emberek mára szinte teljesen bezárkóztak a négy fal közé. Kevesebbet alszanak, többet ülnek, ritkábban sétálnak, rendszeresebben autóznak és jelentősen kevesebbet mozognak, mint régebben.
A WHO szerint a tinédzserek mozgáshiánya világprobléma Afganisztántól Zimbabwéig. A tanulmány szerint a fiúk a Fülöp-szigeteken sportolnak legkevesebbet, a lányok pedig Dél-Koreában. Előbbiek 93 százaléka, utóbbiak 97 százaléka mozog kevesebbet napi egy óránál. Mindössze négy ország van, ahol a lányok aktívabbak a fiúknál: Tonga, Szamoa, Afganisztán és Zambia. Globálisan a lányok 85 százaléka, a fiúknak pedig 78 százaléka sportol túl keveset.
Kérjük, ossza meg cikkünket, hogy ismerősei számára is elérhető legyen!
Forrás: MTI
